Belépés
Elfelejtettem a jelszavamat

Hullámvasút az életem

2018-03-06

Nem tudom hogyan is kezdhetném ezt a naplót.Talán az elejétőé,hogy hogyan kezdődött ez az utazás.

Az életem se nem érdekes, se nem unalalmas nem volt,mondhatnám hétköznapinak.Gyerekkoromról nem igazán írnék sem ifjú koromról.Nem ott kezdődött ez az utazás.

12 évig éltem házasságban feleségemmel,helyesebben 12 évig voltunk együtt,ebből 6 év volt házasság. 1998-ban ért életem legnagyobb öröme megszületett Luca lányom.

Aztán apránként elhidegült a kapcsolatunk feleségemmel,melyben szerepe volt a munkámnak és persze már nem egy cél vezérelt bennünket és elváltunk.

Úgygondoltam egyedül könnyebb lessz
,de nem így történt.Kezdtem tudatára ébredni mi történt.Ma már szégyellem ,de az alkoholhoz nyúltam és félév mámor következett, melynek köszönhetően majdnem a munkám is odalett. Egy közuti baleset és egy rosszullét rádöbbentett hova jutottam.

Erőt vettem magamon és új életet kezdtem. Eljött újra a szerelem és új városban kezdtem új életet azzal a Nővel ,aki sokat tett értem azért,hogy újra épitsem az életem.Hisz hozzá két sporttáskával érkeztem hozzá. Életem egyik legszebb évei jöttek boldogságban és szeretetben.

2010-ben elegem lett abból,hogy a beosztottjaimat megalázzák és folyamatos nyomásnak voltak kitéve.Továbbá politika beköltözött a mindennapjainka,de én nem pártokra hanem hazám annak törvényei védelmére tettem esküt. 22 év szolgálat után nyugdijba vonultam.......

Valahol itt kezdődik az én utazásom,vagy is inkább előtte három éve. Ekkor a stresszes életnek köszönhetően psoriázisos beteg lettem,melyet nehezen viseltem és depressziót okozott.

Nem találtam a helyem és vállalkozásba kezdtem,mely nem ment sem túl jól ,de rosszúl sem.Egy darabig semmi probléma nem volt,ment minden.

Aztán egy jogszabályi változás miatt nyugdijam elvették átalakították járandósággá,majd bevezették,hogy mennyit kereshetek ez mellett még ,hogy ne vegyék el a járandóságom. Mivel ment előtte nevelt lányomnak ,akit sajátomként neveltem a lányommal mint testvérek voltak, összgyüjtött pénzét is a vállalkozásba tettük.Ekkormár tudtam bukó lesz,mert nem tudom tovább folytatni...Igy is történt és ez mérgett csepegtetett a kapcsolatomban.Ujra depresszió ,mert úgy éreztem cserben hagytam a párom azzal,hogy úgy tettem a vállalkozásba ,hogy nem voltam vele őszinte ,és azt érezem összeomlott minden megint amit felépítettem.

Páromnak elege lett bizalmát elvesztettem. Úgy döntött menjek el.Mivel nem volt hova mennem,maradt a kiskertünk faháza februárban.Se villany,se víz,se fűtés.A fűtésem egy gáztüzhely volt.Viz elzárva télen központilag, igy maradt a bolt palckos viz.Igy éltem három hónapig.Kérdeznék miért nem albérlet?a nyugdijam nem volt elég arra,hogy két hónap kauciókat kifizessek.Minden a páromnál volt,a tartalékunk is.

Ekkor még mélyebb depresszió,munkát nem mertem keresni,hisz szégyeltem magam,ahogy élek.....És ekkor történt valami ,ami örökre megváltoztatta az élete.

(Folyt.köv.)


Hozzászólások (0)